Ágyi poloska

Fénykerülő, nappal hasadékokban, repedésekben, keskeny résekben, sötét huzat és zajmentes helyeken húzódik meg, ahol olyan mélyen tartózkodik, hogy háta és hasa is a rejtekhely falával érintkezzen.

Szívesen vándorol felfelé, ezért gyakran a képkeretek, függönytartók, csillárok felfüggesztési helyeinél, a felső ablakkeret, vagy a falrések között tartózkodik, de ágy repedésekben és a kárpitozott bútorok hézagaiban is elrejtőzhet, sőt meghúzódhat könyvek és ruhaneműk között is.

Amikor tápcsatornája csaknem teljesen kiürült, akkor indul teljes sötétségben vándorútra. Érzékszervei fejletlenek, az embert a hő és párakülönbségről csak igen közelről találja meg. A nedves, nyirkos, vízgőzzel telített helyiségeket nem kedveli.

Legszívesebben embervérrel táplálkozik, de tartós éhezés esetén állatvért is szívhat. Melegben másodnaponként, hűvösebb időben hetenként szív vért, ami 5-10 percig tart. Hidegben az éhezést rendkívül sokáig tűri, szobahőmérsékleten táplálék nélkül is 2-3 hónapig életben marad. A vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki. Leggyakrabban a nyak-, boka- és csukló tájékon szív vért, a viszketés azonban csak a vérszívás után órákkal jelentkezik.

Természete egy adott helyhez köti és amennyiben táplálkozási lehetősége, rejtett életmódja zavartalan, azt nem szívesen hagyja el.

Hogyan kerülhet poloska a lakásunkba?

Döntően passzív módon terjed, leggyakrabban különféle használati tárgyakkal (pl. bútorral, képpel, bontásból származó építkezési faanyaggal stb.), csomagokkal, illetve a szállító kocsik közvetítésével. Központi fűtéses lakóházon belül a szomszédos lakásokba a csövek áttörési helyein keresztül aktív módon is bekerülhet.

Saját tapasztalatok munkáim közben

Miből ismerhető fel, hogy ágyi poloskánk van?

1. maga a rovar jelenléte, mely kisebb fertőzöttség esetén éjszaka, ha rávilágítunk a vöröses barnás rovarra, elkezd menekülni. Nagyobb fertőzöttség esetén nem csak az ágyon, de a falon, villanykapcsolók, képkeretek, nyílászárók mellett is megjelenhet.

2. csípések: előfordulhat, hogy csak az ágy egyik oldalán vannak csípések, vagy csak az egyik felet csípi meg, ugyanis kevésbe részesíti előnyben a szőrös bőrfelületeket. Ezért sokszor gyerekek és nők panaszkodnak a csípésekről.

3. A levedlett lárvabőr

4. peték, melyek apró fehéres színűek, általában egymás mellett több is van, melyeket változatos helyeken lehet fellelni.

5. a rovar székletnyomai, melyek apró fekete pontokhoz hasonlítanak.

6. vérfoltok az ágyneműn.

6 + 1. És egy utolsó kép elrettentésképp, ha nem foglalkozunk vele, akár ilyen is lehet.

Munkavégzésem során készített képeim felhasználása engedélyköteles!

Forrás: a MAKOSZ által kiadott Az Egészségügyi Kártevők Biológiája és a Védekezés Lehetőségei-jegyzet, Írta: dr. Erdős Gyula, dr. Koncz Ágnes, Gálffy György

A szemle során ezeket fogjuk ellenőrizni.

Ha meggyőződünk, hogy ágyi poloskával van dolgunk:
– tájékoztatjuk az irtás menetéről,
– a munkakezdést megelőzően milyen intézkedésekre van szükség (előzetesen telefonon közöljük)
– a lehetséges megoldásokról, az irtószer kijuttatási módjáról
– valamint a munkavégzést követően betartandó óvintézkedésekről.

A befejezést követően egy munkalapot adunk át, melyben a fontosabb információk szerepelnek.

Mindemellett a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4. számú melléklete előírja, hogy hivatalosan hol kell védekezzünk ellenük.

Az ágyi poloska megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évente legalább két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni:
a) a szállodákban,
b) az üdülőkben,
c) a diákotthonokban,
d) a munkás- és tömegszállásokon,
e) minden más olyan helyen, ahol a lakók gyakorta cserélődnek.

A nőstény rovar naponta akár 2-3 petét is rakhat, melyek 1-2 hét alatt kikelnek, ezt követően már vért is szívnak, a számuk ezáltal exponenciálisan megnőhet. Ne hagyd, hogy ez bekövetkezzen!